A tavaszi időjárás kiszámíthatatlansága és a klímaváltozás hatására egyre több halfaj szaporodási időszaka tolódik el vagy csúszik össze, miközben a jogszabályban rögzített tilalmi idők változatlanok. A kutatók és a természetvédők arra figyelmeztetnek, időszerű lenne a rendszer átalakítása.
A tavaszi időjárás és az alacsony vízállás miatt a halak ívási ideje elhúzódott, a melegedő és áradó víz beindította a keszegfélék és a ponty tömeges ívását – adta hírül a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (Főhesz)
„Habár tilalmi idő nem védi már őket, felhívjuk a horgászok figyelmét, hogy ívó halakra célzottan horgászni etikátlan, valamint az Országos Horgászrend (OHR) szerint is tilalmas. Kérjük a horgászokat, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, hogy a halak zavartalanul és sikeresen szaporodhassanak” – írta a Főhesz, amely videókat is mellékelt a látványos ívásról.
„Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni” – olvasható a 2025-ös OHR 39. pontjában.
„Érdemes elgondolkodni” – osztotta tovább a Főhesz posztját a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége.
Idén ráadásul a szokásosnál később kezdődött és hamarabb ér véget a ponty tilalmi ideje, mert a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletben foglaltak szerint ugyanis, ha a tilalom első napja szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, akkor a halelviteli korlátozása közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
Most mindkét feltétel teljesült, mert május 2 és május 31 is péntekre esett, így a korlátozás csak május 5-től 30-ig tartott. (Szintén hamarabb ért véget a garda, a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg, a márna, a paduc és a domolykó, illetve a Dunán a 40 centiméternél nagyobb dévérkeszeg tilalmi ideje.)
Ez ellen felemelte szavát Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató.
„A márna, a domolykó és a szilvaorrú keszeg ívási kíméleti idejének ma lett volna az utolsó napja az országos horgászszabályozás szerint, de mivel szombatra esett, ma már szabad prédák voltak. Pedig még bőven ívnak” – írta május 31-én, amikor fotókat is készített a nászról.
„Ez is mutatja, hogy az ívási kíméleti idők (amikor egy halfajra annak szaporodási idejében tilos horgászni) szakszerűtlen módszerrel, rugalmatlanul, a klímaváltozást és az aktuális időjárást, vízhőfokot és magának az ívásnak az észlelését is figyelmen kívül hagyva lettek kijelölve. Csak úgy beírva a naptárba, és kész. Mint oly sok minden, ez is reformra szorul. Ehhez jön még a pofátlan hétvégi szabály, azaz ha egy halfaj (amúgy is rövidre szabott) ívási tilalmi idejének eleje vagy vége hétvégére esik, akkor azok a napok nem esnek bele a tilalmi időbe. Nehogy már hétvégén ne szórakozhasson a drága horgász” – vázolta a jelenlegi helyzetet.
Pontos helyszínt nem megadva arról számolt be, hogy május 31-én négy halfaj, a szilvaorrú keszeg, a domolykó, a márna és a karikakeszeg ívását tapasztalta egyszerre.
„A kiszámíthatatlan tavaszi időjárás és a hirtelen felmelegedések miatt a különböző halfajok ívási ideje egymásba csúszik. A duzzasztók, fenékküszöbök és más mederakadályok miatt a halvándorlás akadályozott, a populációk feldarabolódnak, egy-egy szakasz különböző fajainak limitált hely áll rendelkezésre az íváshoz. Így aztán ezek a fajok egy időben és azonos helyen ívnak. Aztán csodálkozunk, hogy egyre több a hibrid példány” – fogalmazott Szendőfi Balázs.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a halak korai ívása miatt időszerű lenne egyes halfajok tilalmi idejének átgondolása.
A BLKI szerint 2024-ben a meleg hatására a legtöbb halfaj ívása a szokásosnál mintegy 7-21 nappal korábban, az elmúlt három évtizedet tekintve pedig a legkorábban kezdődött el. A fogassüllőé például március első felében, a baliné március végén, a bodorkaé, a dévérkeszegé és küszé pedig április első hetében.
„A természetes vízi halgazdálkodás egyik fontos eszköze a tilalmi időszak, amely célja, hogy törvényileg rögzített védelmet biztosítson az értékesebb halfajaink számára az ívás és a fészekőrzés idejére. Annak érdekében, hogy ez a cél a klímaváltozás hatásai mellett is maradéktalanul elérhető legyen, időszerű lehet egyes halfajok tilalmi idejének átgondolása, valamint a szabályozás rugalmasságának növelése” – fogalmazta meg állásfoglalását a BLKI.
A Pecaverzumnak akkor az Agrárminisztérium is kifejtette álláspontját.
„A jogszabályba foglalt tilalmi idők többsége kellően hosszú időt jelöl meg ahhoz, hogy az adott évben ténylegesen bekövetkező ívás a megjelölt határnapok közé essen, és ez egyelőre jelenleg is igaz” – közölte a szaktárca.
Azt is hangsúlyozták, hogy a jogszabályban megadott tilalmi időszakok egy része régóta változatlan, más részük módosult, de mindegyikre igaz, hogy a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet megalkotásakor széles körű egyeztetés keretében történt meg felülvizsgálatuk, és ebben az egyeztetésben számos halbiológus szakember is részt vett.
Az Agrárminisztérium szerint azért sincs szükség változtatásra, mert a jogszabályi háttér jelenleg is biztosít rugalmasságot, hiszen a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 15. §-a jelenleg is lehetővé teszi, hogy a halgazdálkodási hatóság az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthassa, ha ez indokolt.
„Az említett halfajok közül csak a süllő és a balin esetében van jogszabályban megadott tilalmi idő, és az mindkét halfaj esetében alapértelmezetten március 1-jével kezdődik, így a BLKI jelzése szerinti március első felében, illetve végén beinduló ívási tevékenységet idén is maradéktalanul lefedte a már életbe lépett tilalom” – így reagált a szaktárca a kutatók azon megállapításra, hogy tavaly különösen korán kezdődött a halak ívása a Balatonon.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Sipos Péter Youtube-képernyőfelvétel)
